A" blokk
1. A politika fogalma
2. Koramodern politikai eszmetörténet (Szerződéselméletek: Hobbes, Locke, Rousseau)
3. Politikai kultúra és szocializáció
4. Liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus és irányzataik (előzmények, a háromideológia jellemző vonásai, főbb változatai)
5. Nacionalizmuselméletek
6. A parlamentáris, az elnöki és a „vegyes” demokratikus rendszerek
7. Politikai pártok és pártrendszerek
8. A magyar pártrendszer a rendszerváltás után
9. Választási rendszerek
10. A magyar választási rendszer
11. Föderalizmuselmélet. A föderális államok (kialakulás okai, előnyök, hátrányok)
12. Modern demokrácia-elméletek, demokratizálódási folyamatok (a strukturalista, a modernizációs és a tranzicionalista iskola; Ronald Inglehart és Christian Welzel demokrácia elmélete; von Mises lehetetlenségi tétele és a „szocialista tervgazdaság” működési ellentmondásai; a magyar gazdasági átalakulás jellemzői 1982-1992 között)
13. A politikai marketing főbb területei – politikai kommunikáció
14. Az összehasonlító politika alapkérdései
15. A civil társadalom elméletei (az 1989 előtti nyugat- és kelet-európai elméletek; az 1989 utáni főáramvonalú elméletek kritikája; a civil társadalom normatív elmélete; a civil társadalom erőssége az 1989 utáni Magyarországon)
„B” blokk
1. Nemzetközi politikai gazdaságtan (a világgazdasági egyenlőtlenségek megjelenési formái és okai; az egyenlőtlenségek csökkentésének lehetőségei: a liberális iskola, a merkantilista iskola és a dependencia-iskola magyarázatai és gazdasági modernizációs javaslatai; a globalizáció értelmezései; a hatalom világgazdaságban való megoszlásáról alkotott elméletek és ezek kritikája)
2. A nemzetközi kapcsolatok elmélete (a klasszikus liberális, neoliberális, a klasszikus realista és a stratégiai realista elméletek; a modern államrendszer kialakulásának szakaszai; az állam vizsgálatának dimenziói és lehetséges szempontjai; John Mearsheimer elmélete; Kenneth Waltz elmélete)
3. A nemzetközi konfliktusok új formái - az „új háborúk”
4. A modern terrorizmus jellemzői és politikai kihívásai
5. Az Európai Unió intézményrendszere (Balassa Béla integráció-elmélete; az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bíróság, az Európai Központi Bank struktúrája és funkciói)
6. Vázolja fel röviden Magyarország 1945-1989 közötti politika-történetének korszakait. Milyen politikatörténeti korszakokat lehet meghatározni Magyarországon 1945-1989 között?
7. Hogyan lehet korszakolni Magyarország 1990 utáni politikatörténetét?
8. Ismertesse az Országgyűlés hatáskörére, szervezetére vonatkozó alapvető szabályokat!
9. Ismertesse az Országgyűlés működésére és az országgyűlési képviselőre vonatkozó alapvető szabályokat!
10. Ismertesse az Alaptörvényben szereplő alkotmányos alapelveket (hatalommegosztás, népszuverenitás, jogállamiság)!
11. Ismertesse a Kormány típusára, jogállására, hatáskörére és felelősségére vonatkozó szabályokat!
12. Ismertesse az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályokat!